Magyar filmtöri

80 huszár (12)
színes, magyar filmdráma, 124 perc, 1978 • rendezte: Sára Sándor
1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. Sára Sándor megrendítő történelmi drámája könnyen megfoghatja a gyerekeket izgalmas akciójeleneteivel is.

A kis Valentinó (16)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 102 perc, 1979 • rendezte: Jeles András
Sz. László húsz év körüli fiatalember minden különösebb elgondolás nélkül nem adja postára a rábízott hivatalos pénzküldeményt, a tizenötezer forintot. Nem tér vissza munkahelyére, hanem céltalanul útnak indul. Költekezni kezd. Jeles András kegyetlen művészi látlelete a Kádár-kor sehova sem tartásáról.

A kőszívű ember fiai (12)
színes, magyar filmdráma, 158 perc, 1964 • rendezte: Várkonyi Zoltán
A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért. Jókai nagyregénye a legnagyobb korabeli magyar sztárok tolmácsolásában kel életre.

Amerikai anzix (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 92 perc, 1975 • rendezte: Bódy Gábor
Az 1848-as forradalom veteránjai közül jónéhányan harcolnak az amerikai polgárháborúban, az északiak oldalán. A téma is érdekes, de Bódy Gábor, ahogy mindig, formailag is megdolgoztatja nézőjét: kísérletezik a nyersanyaggal, térrel és idővel – vagyis mint mindig, most is együttgondolkodásra ingerel.

Angi Vera (12)
színes, magyar játékfilm, 92 perc, 1979 • rendezte: Gábor Pál 
1948. Angi Vera, az árva lány egy vidéki kórházban segédápolónő. Miután nyíltan bírálja a munkahelyén lévő tűrhetetlen állapotokat, a vezetés jobbnak látja, ha bentlakásos pártiskolába küldi a szókimondó lányt. A magyar filmművészet egyik legkiválóbb alkotása azt a korszakot mutatja be, amikor a rendszer hívei is bármikor áldozattá válhattak.

A Pál utcai fiúk (12)
színes, magyar-amerikai ifjúsági film, 104 perc, 1969 • rendezte: Fábri Zoltán
A grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. Molnár Ferenc halhatatlan művének hibátlan, Oscar-díjra jelölt feldolgozása.

A tanú – Cenzúrázatlan változat (12)
színes, magyar filmszatíra, 105 perc, 1969 • rendezte: Bacsó Péter
Szegény Pelikán József csak a munkájával foglalkozna – a derék gátőr azonban egészen más miatt kell a hatalomnak. De mire kell? Mindig másra. A nemzetközi helyzet meg egyre csak fokozódik. Bacsó Péter legendás szatírája több, mint filmklasszikus. Aligha tudnánk még egy magyar filmet említeni, amelyet ennyiszer idézünk a közbeszédben.

Az én XX. századom (12)
fekete-fehér, magyar játékfilm, 99 perc, 1989 • rendezte: Enyedi Ildikó 
A XX. századdal egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Enyedi első, cannes-i díjas játékfilmje a magyar mozgókép történetének egyik legszebb, legvarázslatosabb alkotása.

Az ötödik pecsét (12)
színes, magyar filmdráma, 107 perc, 1976 • rendezte: Fábri Zoltán 
1944. A kiskocsmában a törzsvendégek mindennapos dolgokról beszélgetnek. Meg arról is, hogy ha módjuk lenne haláluk után feltámadni, a gazdag zsarnok vagy a szerencsétlen, de tisztességes rabszolga sorsát választanák-e. Fábri felkavaró, egyben talán legzseniálisabb filmje az egyik legkiválóbb irodalmi adaptáció, mely magyar könyvből készült.

Bizalom (12)
színes, magyar filmdráma, 101 perc, 1979 • rendezte: Szabó István
Kata életében a második világháború utolsó hónapjaiban váratlan fordulat következik be. Férje baloldali tevékenysége miatt mindkettőjüknek illegalitásba kell vonulni. Bíró János erdélyi menekült feleségeként érkezik új otthonába, idegen férjéhez. Oscar-díjra jelölve!

Csillagosok, katonák (16)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 90 perc, 1967 • rendezte: Jancsó Miklós
1918 nyara. A fiatal „Szovjetország” egész területén folyik a polgárháború, és megkezdődik az intervenció. A régi rend visszaállításáért harcoló fehérek ellen a vöröskatonákkal együtt küzdenek a magyar internacionalisták is. Az egyik vesztes csata után László, a fiatal magyar önkéntes elindul, hogy társaihoz csatlakozzon. Jancsó egyik leghíresebb filmjének kultusza ma is él: nemrégiben a Hollywoodban is befutott kortárs rendezősztár, Jorgosz Lantimosz nyilatkozta, hogy ez az egyik kedvenc filmje.

Csontváry (12)
színes, magyar filmdráma, 106 perc, 1980 • rendezte: Huszárik Zoltán
Csontváry Kosztka Tivadar patikus egyszer égi sugallatot kapott: festővé kell lennie. Külföldre utazott, hogy a nagy motívumot megtalálja, megfesse. Huszárik Zoltán utolsó nagyjátékfilmje lenyűgöző kettős vízió a festőről, és a színészről, aki meg akarja érteni a festőt. 

Dögkeselyű (16)
színes, magyar krimi, 109 perc, 1982 • rendezte: András Ferenc
Íme, a „magyar Taxisofőr”, amelyben a pesti, megkeseredett sofőr a nyolcvanas évek ritka levegőjétől fulladozik, majd egy éles kanyarral fellázad ellene. Cserhalmi György ikonikus alakítása mellett mindenképpen szót érdemel még a számos, mifelénk akkortájt nem mindennapos autós üldözés.

Édes Anna (16)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 84 perc, 1958 • rendezte: Fábri Zoltán
Fábri Zoltán, a magyar adaptációkirály egyik legszebb, legszomorúbb filmje, az akkor már sztárnak számító, a Körhintával befutott, nemzetközileg ünnepelt Törőcsik Mari szívfacsaró alakításával. Kosztolányi Dezső is sírt volna rajta!

Egészséges erotika (16)
színes, magyar vígjáték, 88 perc, 1985 • rendezte: Tímár Péter
Extavagáns stílusú, fergeteges vígjáték a legvidámabb barakk egyik üzeméről, ahol ládákat gyártanak, s a férfiak igen együgyűen viselkednek. A magyar filmtörténet egyik legfontosabb, rengetegszer  idézet szatírája.

Egri csillagok (12)
színes magyar kalandfilm, 145 perc, 1968 • rendezte: Várkonyi Zoltán
Gárdonyi Géza nagyregényének filmváltozata a Várkonyi-féle irodalmi adaptációk talán legsikerültebb darabja, a korabeli magyar színjátszás színe-javával, átélhető romantikával. És persze rengeteg janicsárral is.

Fényes szelek (16)
színes, magyar filmdráma, 78 perc, 1968 • rendezte: Jancsó Miklós
1948. A forrongó magyar fiatalok a Nékosz-mozgalom keretében szállnak szembe az egyházzal. A provokáció tárgya egy papi líceum, melynek rendjét felborítják a megszálló fiatalok, és vitára kényszerítik az ott tanulókat. Jancsó életművének egyik legrafináltabb alkotása: szép, színes ruhákban énekelnek benne vonzó fiatalok, a film mégis próbára teszi nézőjét. Bátran felvállalt színpadiassága mögött könyörtelen kritika rejtőzik.

Final Cut – Hölgyeim és Uraim (16)
fekete-fehér, színes magyar kísérleti film, 80 perc, 2012 • rendezte: Pálfi György
Pálfi izgalmas vállalkozása játék a filmtörténettel: rengeteg klasszikusból, kultfilmből láthatunk jeleneteket – mégpedig úgy, hogy egymás mellé illesztve új történetet alkotnak. Filmrajongóknak kötelező, a mozival ismerkedőknek erősen ajánlott!

Hannibál tanár úr (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 90 perc, 1956 • rendező: Fábri Zoltán
A tragikomédia főhőse egy jelentéktelen külsejű, apolitikus kisember: Nyúl Béla középiskolai tanár. E lázálmos hangulatú filmkincs Fábri Zoltán nagyszerű életművének egyik alappillére.

Hideg napok (16)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 96 perc, 1966 • rendezte: Kovács András
1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a Bácskában, melynek eredményeként kétezer-ötszáz szerbet és nyolcszáz zsidót öltek meg. A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, 3300 ember tűnt el „nyomtalanul”. Elemi erejű alakításokkal teli, legendás film Cseres Tibor regényéből.

Így jöttem (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 108 perc, 1964 • rendezte: Jancsó Miklós
1945-ben Magyarországon a háború a befejezéséhez közeledik. Jóska, a 17 éves diák szovjet fogságba kerül. A tiszt kivezényli egy magányos, romos tanyához, hogy a fiatal szovjet katonának, Koljának segítsen a gulyát őrizni és a tejet lefejni. E korai Jancsó-remekmű címét máig használják azokra az elsőfilmekre, amelyekben hangsúlyosan megjelennek szubjektív nemzedéki kérdések.

Isten hozta, őrnagy úr! (12)
színes, magyar filmszatíra, 95 perc, 1969 • rendezte: Fábri Zoltán
Örkény István egyik főműve, Fábri egyik legjobb filmje. Egy mátrai kis faluban, a második világháború idején a tűzoltóparancsnok fia levelet ír szüleinek, mert idegösszeomlás szélén álló parancsnoka szívesen elmenne hozzájuk szabadságra, hogy egy kissé kipihenje magát. Tóték, akik azt remélik, hogy a fronton lévő fiúk sorsa jobbra fordul majd, ha az álmatlanságban szenvedő őrnagy minden szeszélyét teljesítik, önfeláldozóan igyekeznek a kedvében járni.

Jutalomutazás (12)
színes, magyar filmszatíra, 81 perc, 1974 • rendezte: Dárday István, Szalai Györgyi
A járási úttörőtitkár azt az értesítést kapja, hogy egy úttörőt angliai jutalomutazásra küldhetnek. 13-14 éves, jótanuló, valamilyen hangszeren is játszani tudó jelöltet keresnek, akinek a szülei fizikai munkát végeznek. Dokumentarista eszközökkel forgatott, a korszakra nagyon jellemző történetet mesélő, igencsak elgondolkodtató film.

Kontroll (16)
színes, magyar thriller, 107 perc, 2003 • rendezte: Antal Nimród
A film hősei BKV-ellenőrök. Vicces, izgalmas karakterek, akik legalább annyira jó ismerőseink, mint amennyire filmszerűek. Antal Nimród kultikus elsőfilmje kétszeres bravúr: hollywoodi recept szerint készített műfaji darab – és valami olyasmi is, ami csak ránk, magyarokra jellemző.

Kopaszkutya (16)
színes, magyar zenés film, 100 perc, 1981 • rendezte: Szomjas György
Az egyik leghíresebb magyar könnyűzenés mozi a Hobo Blues Band története, meg nem is. De az bizonyos, hogy tele van kultikus dalokkal, beszólásokkal – és átjárja a nyolcvanas évek Magyarországának különös szagú levegője.

Körhinta (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 90 perc, 1956 • rendezte: Fábri Zoltán
Mari Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt… A magyar filmörökség egyik ragyogó gyöngyszeme, a magyar kultúra egyik nagy büszkesége – és nem utolsósorban csodálatos szerelmesfilm.

Liliomfi (12)
színes, magyar vígjáték, 109 perc, 1954 • rendező: Makk Károly
Balatonfüred, szerelem, bolondozás, a vándorszínészet nem is annyira diszkrét bája. Krencsey Marianne és Darvas Iván feledhetetlen kettőse, mellettük rengeteg briliáns kabinet-alakítás – mindez együtt szórakoztat a magyar filmgyártás egyik legpompázatosabb remekművében!

Megáll az idő (12)
színes, magyar filmdráma, 96 perc, 1981 • rendezte: Gothár Péter
Budapest, 1956. november 4. Köves István és Bodor László az éjszaka leple alatt, a romos utcán elássák fegyvereiket. Köves vöröskeresztes teherautón elhagyja az országot. Felesége egyedül marad két fiával, Gáborral és Dinivel. Örökérvényű filmkincs, amelynél egyetlen mozgókép sem volt képes hitelesebben visszaadni, milyen volt ebben az országban élni a forradalom után.

Mephisto (16)
színes, magyar-osztrák-német filmdráma, 139 perc, 1981 • rendező: Szabó István
1920-as évek. A hamburgi színház társulatának tehetséges színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a színház ugyancsak tehetséges színészével, a nemzetiszocialista Miklasszal. E film véletlenül se csak azért fontos, mert Oscar-díjat kapott!

Moszkva tér (16)
színes, magyar játékfilm, 88 perc, 2001 • rendezte: Török Ferenc
1989, Budapest. Az éppen érettségiző fiataloknak azonban a legkisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy a politikai változásokat figyeljék, hiszen most kezdődik számukra a nagybetűs élet. 20 éve már annak, hogy Török Ferenc saját élete alapján készített fontos filmet egy generációról – mely a későbbieknek is fontos tanulságokkal szolgál.

Napló gyermekeimnek (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 106 perc, 1982 • rendezte: Mészáros Márta
Mészáros Márta önéletrajzi motívumok alapján készült, Cannes-ban a zsűri nagydíjával kitüntetett filmje a Szovjetunióbeli emigrációban élt magyar család széthullása után árván maradt, serdülőkorú Juli életét követi nyomon. Az időpont a negyvenes-ötvenes évek fordulója.

Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (18)
színes, magyar filmszatíra, 103 perc, 1999 • rendezte: Jancsó Miklós
Miki bácsi annak idején alaposan meglepett mindenkit: közel a nyolcvanhoz olyan friss és szemtelen filmmel jelentkezett, amelyhez foghatót aligha láthattunk előtte a magyar mozikban. Az összegzésnek is beillő Lámpásban tulajdonképpen vicceket mesél Kapa és Pepe, e két jellegzetesen magyar kabaréfigura – közben pedig olyan menő zenészek is megjelennek a különbejáratú moziverzumban, mint Ganxsta Zolee vagy Lovasi András.

Psyché (16)
színes, magyar filmdráma, 261 perc, 1980 • rendezte: Bódy Gábor
A Weöres Sándor verses regénye alapján készült film különleges mozgóképes teljesítmény. Bódy, a magyar filmtörténet tragikus sorsú zsenije a mitologikus tematikájú és idejű történetet sajátos dramaturgiával, különleges szerelmi vízióvá varázsolja.

Redl ezredes (16)
színes, magyar-osztrák-NSZK filmdráma, 144 perc, 1985 • rendezte: Szabó István
Alfred Redl szegény, sokgyermekes galíciai vasutas fia; tehetsége és szorgalma révén kerül az Osztrák-Magyar Monarchia katonaiskolájába. Gyermekkorában barátságot köt, és valósággal beleszeret Kubinyi Kristóf báróba. Az arisztokrata családnál töltött hetek, Kristóf nővére, Katalin iránti rajongása csak még jobban erősítik benne a vágyat, hogy egy napon hozzájuk hasonlóvá váljon. Szabó István történelmi trilógiájának középső darabját éppúgy Oscarra jelölték, mint a Mephistót és a Hanussent.

Sátántangó (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 450 perc, 1994 • rendezte: Tarr Béla
A film, aminek a megtekintése is esemény, és nem csak azért, mert rámegy a fél napunk: a Sátántangó nem sportteljesítmény, hanem nemzeti kultúrkincs, a magyar filmművészet egyik legfontosabb alkotása. A legmélyebb víz. És most a SuliMozisok is elmerülhetnek benne!

Szamárköhögés (12)
színes, magyar filmszatíra, 86 perc, 1987 • rendezte: Gárdos Péter
1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa, anya és nagyi Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Gárdos Péter még a rendszerváltás előtt készítette filmjét, de így is erőteljesen, gyengéd humorral sikerült mesélnie arról az időszakról, melyről nyíltan akkor még nem lehetett beszélni.

Szegénylegények (16)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 90 perc, 1966 • rendezte: Jancsó Miklós
1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat, akik a ’48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Jancsó Miklós, s egyben a magyar filmtörténet egyik leghíresebb filmje.

Szerelem (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 85 perc, 1971 • rendezte: Makk Károly
Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost. Luca feladatai között szerepel az is, hogy ellássa anyósát és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. Lírai remekmű Déry Tibor novelláiból, melyet a világon mindenhol a legszebb mozgóképek között tartanak számon.

Szerelem első vérig (12)
színes, magyar filmdráma, 1986, 88 perc • rendezte: Dobray György, Horváth Péter
A nyolcvanas évek legnagyobb magyar élőszereplős filmsikere kócos romantikával, újhullámos zenékkel, egy óriási slágerrel – és a Bery Ari-Szilágyi Mariann duó ellenállhatatlan vitalitásával.

Szerencsés Dániel (12)
színes, magyar filmdráma, 89 perc, 1983 • rendezte: Sándor Pál
Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. Összetett, mesterien fényképezett, őszinte film.

Szindbád (12)
színes, magyar filmdráma, 90 perc, 1971 • rendezte: Huszárik Zoltán
A haldokló Szindbád, tündérmesék lovagja, lét és nemlét határán bolyongva keresi az élet értelmét. Az organikusan átlényegülő természetben, érzéki örömökben, kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Huszárik Zoltán főművében filmköltői erővel elevenedik meg Krúdy világa.

Utószezon (16)
fekete-fehér magyar filmdráma, 119 perc, 1966 • rendezte: Fábri Zoltán
A konszolidált hatvanas években járunk. Kerekes patikust beidézik a rendőrségre „egy bizonyos ügyben”. Az idős ember meg van győződve róla, hogy kiderült a bűn, amelyet még a háború alatt követett el.  Fábri lázálmos lelkiismeret-filmjét annak idején a politika igyekezett eldugni, jelentőségén tompítani, de ma már a rendező legnagyobb remekművei között emlegetik. 

Valahol Európában (12)
fekete-fehér, magyar filmdráma, 100 perc, 1947 • rendezte: Radványi Géza
„Könyörgöm, akasszuk fel!” Mi nem könyörgünk, de mindenképpen megtekintésre ajánljuk a második világháború után újraindult filmgyártás egyik első remekművét, mely megható történetet mesél újrakezdésről, odafigyelésről, zenéről – és leginkább az emberségről.

További filmek:
Apa – Egy hit naplója (12) 1966
Árvácska (12) 1976
A tizedes meg a többiek (12) 1965
Az ajtó (12) 2012
Az ember tragédiája (12) 2011
Csinibaba (12) 1997
Egy magyar nábob (12) 1966
Eldorádó (12) 1988
Fehér tenyér (12) 2006
Hanussen (12) 1988
Kárpáthy Zoltán (12) 1966
Két félidő a pokolban (12) 1961
Lúdas Matyi (12) 1949
Szerelmesfilm (12) 1970
Szirmok, virágok, koszorúk (16) 1984


Korhatár-besorolás:
(0) korhatár nélkül megtekinthető
(6) hat éven aluliak számára nem ajánlott
(12) tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
(16) tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott
(18) tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott